Környezetkímélő
házi praktikák
-->
-->
Bányászat technikai, gazdasági jellemzői
Bányászat: a Föld szilárd kérgében előforduló természeti erőforrások kitermelésével foglalkozó, önálló gazdasági ágazat. Az ún. elsődleges szektor (kitermelő, primer) része, helyhez kötött tevékenység.
Feladata: erőforrások kutatása, piacra vitele.
Módszerei: mélyművelésű módszer (a föld felszíne alatt), külfejtéses módszer (felszínhez közel), fúrólyukas módszerek (folyékony és gáz).
A bányászat műszaki és gazdasági tevékenység, ezért a bányászati beruházások eldöntése szigorú megfontolásokat igényel!
1. A bánya várható eredményessége:
- Nyersanyaglelőhely ún. bonitása átfogja a ráfordításokat érintő term. adottságokat:
- A beruházásokat biztosítják-e a készletek
- Lesznek-e kitermelhető készletek az esetleges távlati fejlesztéshez
- Kitermelhető rétegek száma, vastagsága
- Gépesíthetőség
- Kitermelendő vagyon mélysége
- A rétegek tektonikai helyzete
- Elemi kockázatok, veszélyesség
2. A bánya kvalitása, a bányatermék minősége, értéke:
- A termék vegyi, mineralógiai összetétele
- Hasznos és meddő anyagok aránya
- A termék fűtőértéke
- Hamutartalom
- Kokszolhatóság (feketeszén)
- Olajszármazékok kihozatali aránya (kőolaj)
- Ércek fémtartalma
- A termék minőségi mutatói összességében
3. Közgazdasági tényezők:
- Világpiaci ár (bányászandó termék)
- Várható költségek viszonya a világpiaci árakhoz
- Várható költségek (bérek, közterhek…)
- Különböző szolgáltatások költségei
Tény: A bányászat hosszú távú befektetés, és a befektetett tőke megtérülése viszonylag lassú.
Okai: 1. Költségesek a korszerű geofizikai-geológiai kutatások, nagy a bizonytalansági kockázat. 2. Bányanyitás hosszú időt vesz igénybe, folyamatos beruházásokat igényel.
3. Hosszú tőkelekötés után csak a bánya működésbe lépésével indulhat a termelés, szállítás, pénzbevétel, tőkemegtérülés.
4. Jogi tényezők:
- Szigorú állami szabályozás
- Ún. bányajog kérdése
- Állami tulajdonlás esete
A piacgazdaságú országokban az állam az ásványi erőforrások tulajdonosa, a bányászatot folytató vállalkozásokat viszont a magántőke működteti.
5. Egyéb előírások (munkavédelem…)
Az állam meghatározott területekre, időkorlátok megjelölésével koncessziós szerződés keretében a vállalkozóknak engedélyt ad az ásványi nyersanyag-kutatásokhoz, bányanyitáshoz és a kitermeléshez. Az államnak a koncesszióért díjat fizet a bányavállalat. A kitermelt nyersanyag a vállalat tulajdona. A kitermelt nyersanyag után az államnak bányajáradék (royalty) jár.
Ásványi nyersanyagok kutatásának és termelésbe vételének előkészítése: (38. oldal ábra)
Kutatás:
- a készletek mennyiségének becslése
- a geológiai-geofizikai jellemzők meghatározása
- az erőforrás előfordulások felfedezése
Feltárás:
- a készletek lehatárolásának pontosítása
- a lelőhelyek előkészítése a kitermeléshez
Kitermelés:
- a bányászat megkezdése
- a piac és a szállítások előkészítése
Bányászat technikai, gazdasági jellemzői
Bányászat: a Föld szilárd kérgében előforduló természeti erőforrások kitermelésével foglalkozó, önálló gazdasági ágazat. Az ún. elsődleges szektor (kitermelő, primer) része, helyhez kötött tevékenység.
Feladata: erőforrások kutatása, piacra vitele.
Módszerei: mélyművelésű módszer (a föld felszíne alatt), külfejtéses módszer (felszínhez közel), fúrólyukas módszerek (folyékony és gáz).
A bányászat műszaki és gazdasági tevékenység, ezért a bányászati beruházások eldöntése szigorú megfontolásokat igényel!
1. A bánya várható eredményessége:
- Nyersanyaglelőhely ún. bonitása átfogja a ráfordításokat érintő term. adottságokat:
- A beruházásokat biztosítják-e a készletek
- Lesznek-e kitermelhető készletek az esetleges távlati fejlesztéshez
- Kitermelhető rétegek száma, vastagsága
- Gépesíthetőség
- Kitermelendő vagyon mélysége
- A rétegek tektonikai helyzete
- Elemi kockázatok, veszélyesség
2. A bánya kvalitása, a bányatermék minősége, értéke:
- A termék vegyi, mineralógiai összetétele
- Hasznos és meddő anyagok aránya
- A termék fűtőértéke
- Hamutartalom
- Kokszolhatóság (feketeszén)
- Olajszármazékok kihozatali aránya (kőolaj)
- Ércek fémtartalma
- A termék minőségi mutatói összességében
3. Közgazdasági tényezők:
- Világpiaci ár (bányászandó termék)
- Várható költségek viszonya a világpiaci árakhoz
- Várható költségek (bérek, közterhek…)
- Különböző szolgáltatások költségei
Tény: A bányászat hosszú távú befektetés, és a befektetett tőke megtérülése viszonylag lassú.
Okai: 1. Költségesek a korszerű geofizikai-geológiai kutatások, nagy a bizonytalansági kockázat. 2. Bányanyitás hosszú időt vesz igénybe, folyamatos beruházásokat igényel.
3. Hosszú tőkelekötés után csak a bánya működésbe lépésével indulhat a termelés, szállítás, pénzbevétel, tőkemegtérülés.
4. Jogi tényezők:
- Szigorú állami szabályozás
- Ún. bányajog kérdése
- Állami tulajdonlás esete
A piacgazdaságú országokban az állam az ásványi erőforrások tulajdonosa, a bányászatot folytató vállalkozásokat viszont a magántőke működteti.
5. Egyéb előírások (munkavédelem…)
Az állam meghatározott területekre, időkorlátok megjelölésével koncessziós szerződés keretében a vállalkozóknak engedélyt ad az ásványi nyersanyag-kutatásokhoz, bányanyitáshoz és a kitermeléshez. Az államnak a koncesszióért díjat fizet a bányavállalat. A kitermelt nyersanyag a vállalat tulajdona. A kitermelt nyersanyag után az államnak bányajáradék (royalty) jár.
Ásványi nyersanyagok kutatásának és termelésbe vételének előkészítése: (38. oldal ábra)
Kutatás:
- a készletek mennyiségének becslése
- a geológiai-geofizikai jellemzők meghatározása
- az erőforrás előfordulások felfedezése
Feltárás:
- a készletek lehatárolásának pontosítása
- a lelőhelyek előkészítése a kitermeléshez
Kitermelés:
- a bányászat megkezdése
- a piac és a szállítások előkészítése
etrzfzusghcdfvgbhnmzjmjhngbvf
Bányászat technikai, gazdasági jellemzői
Bányászat: a Föld szilárd kérgében előforduló természeti erőforrások kitermelésével foglalkozó, önálló gazdasági ágazat. Az ún. elsődleges szektor (kitermelő, primer) része, helyhez kötött tevékenység.
Feladata: erőforrások kutatása, piacra vitele.
Módszerei: mélyművelésű módszer (a föld felszíne alatt), külfejtéses módszer (felszínhez közel), fúrólyukas módszerek (folyékony és gáz).
A bányászat műszaki és gazdasági tevékenység, ezért a bányászati beruházások eldöntése szigorú megfontolásokat igényel!
1. A bánya várható eredményessége:
- Nyersanyaglelőhely ún. bonitása átfogja a ráfordításokat érintő term. adottságokat:
- A beruházásokat biztosítják-e a készletek
- Lesznek-e kitermelhető készletek az esetleges távlati fejlesztéshez
- Kitermelhető rétegek száma, vastagsága
- Gépesíthetőség
- Kitermelendő vagyon mélysége
- A rétegek tektonikai helyzete
- Elemi kockázatok, veszélyesség
2. A bánya kvalitása, a bányatermék minősége, értéke:
- A termék vegyi, mineralógiai összetétele
- Hasznos és meddő anyagok aránya
- A termék fűtőértéke
- Hamutartalom
- Kokszolhatóság (feketeszén)
- Olajszármazékok kihozatali aránya (kőolaj)
- Ércek fémtartalma
- A termék minőségi mutatói összességében
3. Közgazdasági tényezők:
- Világpiaci ár (bányászandó termék)
- Várható költségek viszonya a világpiaci árakhoz
- Várható költségek (bérek, közterhek…)
- Különböző szolgáltatások költségei
Tény: A bányászat hosszú távú befektetés, és a befektetett tőke megtérülése viszonylag lassú.
Okai: 1. Költségesek a korszerű geofizikai-geológiai kutatások, nagy a bizonytalansági kockázat. 2. Bányanyitás hosszú időt vesz igénybe, folyamatos beruházásokat igényel.
3. Hosszú tőkelekötés után csak a bánya működésbe lépésével indulhat a termelés, szállítás, pénzbevétel, tőkemegtérülés.
4. Jogi tényezők:
- Szigorú állami szabályozás
- Ún. bányajog kérdése
- Állami tulajdonlás esete
A piacgazdaságú országokban az állam az ásványi erőforrások tulajdonosa, a bányászatot folytató vállalkozásokat viszont a magántőke működteti.
5. Egyéb előírások (munkavédelem…)
Az állam meghatározott területekre, időkorlátok megjelölésével koncessziós szerződés keretében a vállalkozóknak engedélyt ad az ásványi nyersanyag-kutatásokhoz, bányanyitáshoz és a kitermeléshez. Az államnak a koncesszióért díjat fizet a bányavállalat. A kitermelt nyersanyag a vállalat tulajdona. A kitermelt nyersanyag után az államnak bányajáradék (royalty) jár.
Ásványi nyersanyagok kutatásának és termelésbe vételének előkészítése: (38. oldal ábra)
Kutatás:
- a készletek mennyiségének becslése
- a geológiai-geofizikai jellemzők meghatározása
- az erőforrás előfordulások felfedezése
Feltárás:
- a készletek lehatárolásának pontosítása
- a lelőhelyek előkészítése a kitermeléshez
Kitermelés:
- a bányászat megkezdése
- a piac és a szállítások előkészítése
Bányászat technikai, gazdasági jellemzői
Bányászat: a Föld szilárd kérgében előforduló természeti erőforrások kitermelésével foglalkozó, önálló gazdasági ágazat. Az ún. elsődleges szektor (kitermelő, primer) része, helyhez kötött tevékenység.
Feladata: erőforrások kutatása, piacra vitele.
Módszerei: mélyművelésű módszer (a föld felszíne alatt), külfejtéses módszer (felszínhez közel), fúrólyukas módszerek (folyékony és gáz).
A bányászat műszaki és gazdasági tevékenység, ezért a bányászati beruházások eldöntése szigorú megfontolásokat igényel!
1. A bánya várható eredményessége:
- Nyersanyaglelőhely ún. bonitása átfogja a ráfordításokat érintő term. adottságokat:
- A beruházásokat biztosítják-e a készletek
- Lesznek-e kitermelhető készletek az esetleges távlati fejlesztéshez
- Kitermelhető rétegek száma, vastagsága
- Gépesíthetőség
- Kitermelendő vagyon mélysége
- A rétegek tektonikai helyzete
- Elemi kockázatok, veszélyesség
2. A bánya kvalitása, a bányatermék minősége, értéke:
- A termék vegyi, mineralógiai összetétele
- Hasznos és meddő anyagok aránya
- A termék fűtőértéke
- Hamutartalom
- Kokszolhatóság (feketeszén)
- Olajszármazékok kihozatali aránya (kőolaj)
- Ércek fémtartalma
- A termék minőségi mutatói összességében
3. Közgazdasági tényezők:
- Világpiaci ár (bányászandó termék)
- Várható költségek viszonya a világpiaci árakhoz
- Várható költségek (bérek, közterhek…)
- Különböző szolgáltatások költségei
Tény: A bányászat hosszú távú befektetés, és a befektetett tőke megtérülése viszonylag lassú.
Okai: 1. Költségesek a korszerű geofizikai-geológiai kutatások, nagy a bizonytalansági kockázat. 2. Bányanyitás hosszú időt vesz igénybe, folyamatos beruházásokat igényel.
3. Hosszú tőkelekötés után csak a bánya működésbe lépésével indulhat a termelés, szállítás, pénzbevétel, tőkemegtérülés.
4. Jogi tényezők:
- Szigorú állami szabályozás
- Ún. bányajog kérdése
- Állami tulajdonlás esete
A piacgazdaságú országokban az állam az ásványi erőforrások tulajdonosa, a bányászatot folytató vállalkozásokat viszont a magántőke működteti.
5. Egyéb előírások (munkavédelem…)
Az állam meghatározott területekre, időkorlátok megjelölésével koncessziós szerződés keretében a vállalkozóknak engedélyt ad az ásványi nyersanyag-kutatásokhoz, bányanyitáshoz és a kitermeléshez. Az államnak a koncesszióért díjat fizet a bányavállalat. A kitermelt nyersanyag a vállalat tulajdona. A kitermelt nyersanyag után az államnak bányajáradék (royalty) jár.
Ásványi nyersanyagok kutatásának és termelésbe vételének előkészítése: (38. oldal ábra)
Kutatás:
- a készletek mennyiségének becslése
- a geológiai-geofizikai jellemzők meghatározása
- az erőforrás előfordulások felfedezése
Feltárás:
- a készletek lehatárolásának pontosítása
- a lelőhelyek előkészítése a kitermeléshez
Kitermelés:
- a bányászat megkezdése
- a piac és a szállítások előkészítése
Szavazás